REDŐNY

A redőny az egyik leginkább elterjedt és legsokoldalúbb külső árnyékoló. Növeli otthonunk biztonságát, véd az időjárás viszontagságaitól. Nyáron nem engedi felmelegedni, télen pedig kihűlni a lakást. Segítségével teljes sötétítés érhető el, továbbá hangszigetelő tulajdonsággal is rendelkezik.



Felépítését tekintve a redőny áll egy tokból, ez az a felső doboz, amibe feltekeredik a redőny palást, a redőnylécek. A redőnytok anyaga lindab lemez (horganyzott acéllemez) vagy alumínium a külső tokos kiviteleknél, műanyag a belső tokos típusnál. A tok két végét az úgynevezett oldalpofák zárják le ezek anyaga műanyag vagy alumínium. Régebben (egyes cégeknél még napjainkban is) mind a tok, mind az oldalpofák festett vaslemezből készültek, ezek az évek múlásával átrozsdásodnak, ezért mi ezt a típust már nem kínáljuk. Az oldalpofákhoz alulról kapcsolódik két oldalt a redőny lefutó sín (redőny láb). Ezek vezetik a redőnyléceket miközben felhúzzuk vagy leengedjük azokat. A lefutók anyaga lehet műanyag vagy alumínium, méretét tekintve lehet normál vastagságú, keskeny, vagy dupla úgynevezett kombi lefutó is. Ez utóbbi a tokból lehúzható szúnyoghálóval felszerelt redőnyök tartozéka. Két párhuzamos kamrával rendelkezik, a külsőben a redőny míg a belsőben a szúnyogháló fut végig. A lefutók rögzíthetők oldalra a falhoz, vagy szemből a nyílászáró keretéhez. Ebben az esetben a csavarokat tükörgombokkal rejthetjük el, vagy megsüllyesztve a lyukat, furattakaró dugókkal. A lefutó felső részén műanyag lécbevezetők segítik a redőnyléceket a lefutó sínbe. Ezekbe ütközik meg a tokból lehúzható szúnyogháló, amikor felengedjük, illetve rejtett ütközők alkalmazása esetén itt lesz a redőnylécek felső végállása. A redőnylécek (más néven palást) a tokban elhelyezkedő csapágyazott tengelyre tekerednek fel. A tengely anyaga lehet műanyag vagy acél, egyik végén a tárcsa (kézi mozgatás esetén), másik végén a dugó helyezkedik el. A tárcsára tekeredik a redőnyt mozgató zsinór, gurtni. Motoros redőny esetén úgynevezett elektromos csőmotorral történik a mozgatás, ez a redőny tengelyében helyezkedik el. A palást a tengelyhez csavarozással, szegecseléssel, vagy feltolásgátló fülekkel kapcsolódik. A redőnylécek anyaga műanyag vagy habbal töltött alumínium. A lécek egymáshoz viszonyított elcsúszását az arriternek nevezett műanyag záróelemek küszöbölik ki. A legalsó léc az úgynevezett záróléc, ez erősebb, merevebb mint a többi, anyaga szintén műanyag vagy alumínium.

A három legelterjedtebb típus a külső tokos, a vakolható külső tokos, és a belső tokos redőny, valamennyi kombinálható redőnytokból lehúzható szúnyoghálóval.



Az egyszerű külső tokos redőny telepíthető szinte bármilyen kész ház vagy lakás befelé nyíló nyílászáróira utólag is. Tokja teljes egészében látható. Azzal számolni kell, hogy a redőnytok leszűkíti majd a nyílás szabad felületét 15-20 centiméterrel.

A vakolható tokos redőnyök annyiban térnek el a hagyományos külső tokos redőnyöktől, hogy a tok első felét a vakolat eltakarja, csak az alján lévő szerelőfedél látszik ki. Ezt a típust célszerű alkalmazni új építésű házak, nagyobb felújítások, a ház hőszigetelése esetén, hisz ára nem sokkal magasabb, mégis jóval esztétikusabb és diszkrétebb megjelenést kölcsönöz a nyílászáróknak. Már a tervezés fázisában érdemes gondolni a redőnyökre, a nyílásokat a redőnytokhoz kialakítani, lépcsőzetes áthidalók beépítésével. Amennyiben ez nem történik meg, lehetőség van a nyílászárókat toktoldókkal, tokszélesítésekkel felszerelni, ezzel biztosítva a vakolható redőny tokjának helyét.

A harmadik típus a belső tokos, más néven felső tokos redőny. Ezt elrendezésében hasonlít a régi családi házaknál található belső tokos faredőnyökhöz, csak annak jóval modernebb változata. Ezt a típust csak új háznál, vagy ablakcsere idején lehet beépíteni, ugyanis a redőnytok az új ablak tetejére van ültetve, és rögzítve.