ABLAKOK, AJTÓK

Nyílászárókról általában

A nyílászárók a környezeti hatásoknak legjobban kitett épületszerkezetek közé tartoznak. Hideg vagy forróság, eső, hó, szárazság, szél és a lerakodó szennyeződés, nap mint nap próbára teszi őket. Ehhez jön még a mechanikai igénybevétel, valamint évi sok ezernyi nyitás és zárás.
A nyílászárók legfontosabb feladatai a természetes szellőzés, illetve a bevilágítás biztosítása. Ezek mellett természetesen egyéb követelményeknek is meg kell felelniük, pl.: hőszigetelés, légzárás, betörésvédelem, hanggátlás. Ezeket a követelményeket a régi, hagyományos faablakok csak részben, vagy egyáltalán nem tudták teljesíteni. A korszerű nyílászárók a régi hagyományos faablakok hátrányait teljesen nélkülözik, nagyobb méreteikkel több fényt engednek a helyiségbe, újfajta nyitásmódjukkal a mindennapi használatot teszik kényelmesebbé, emellett hő-, és hangszigetelésük is sokszorosa elődeikének. Az újfajta kialakítás nem szakított teljes mértékben a régi hagyományokkal, a korszerű hőszigetelő üvegezésű, gumitömítéssel rendelkező faablakok ugyanúgy megtalálhatóak ma a piacon, mint az öt légkamrás műanyag nyílászárók. Minden típusból számtalan variáció elképzelhető: modern lakóépületekhez nagy összefüggő üvegfelületek, régies környezetben osztott, kazettás ablakok, felújításoknál íves ablakok.
 

Új nyílászárók

Új nyílászáró választásnál körültekintően kell eljárni. Nem ritka ugyanis, hogy már néhány év elteltével komolyabb karbantartásra lesz szükség. Ezért mindenképpen megéri elgondolkodni az ablakok minőségéről és élettartamáról, hisz egy ablak vagy ajtó lehet egy újra és újra felmerülő költség, de egy hosszú távú haszonnal járó befektetés is.
A beépítésre kerülő nyílászárók nemcsak védelmet nyújtanak a különféle környezeti hatásokkal szemben, hanem évtizedekre meghatározzák a ház megjelenését, hangulatát is.
Egy sikeres ablak-kialakítás számos egyedi tényező összességéből jön létre. Az elegáns, lágy formákból álló profilok és a különböző ablakszárny-konstrukciók optimális előfeltételeket teremtenek az ablak megfelelő kialakításához. Az egyedi és az épület stílusához illő ablak-kialakítás azonban sok esetben több, egyedi színt és formát, ablakosztó léceket és díszítő elemeket igényel. Szinte minden lehetséges: négyzetes és derékszögű, ovális és kerek, ferde és hegyes, egy- vagy többrészes, íves és felülvilágítós. A felülvilágítók lehetnek fixek vagy nyithatóak. Lehetségesek ablak/ablak és ablak/ajtó kombinációk. Az ívek lehetnek boltívek, kosárgörbék, csúcsos vagy lapos ívek és akkor még nem is említettük a megfelelő nyitási módot, ami gyakran az ablak teljes kialakítására kihat.

A modern nyílászárók a profil kialakításának és anyagának köszönhetően könnyen tisztíthatók és karbantarthatók.
Anyagukat tekintve négy nagy csoportba foglalhatjuk a nyílászárókat:

• Fa
• Műanyag
• Fém (acél, alumínium)
• Kombinált (pl. alumínium+fa, műanyag+alumínium, stb)

Hőszigetelés

Külső, határoló falakon lévő nyílászárók egyik fontos tulajdonságát, a hőátbocsátási tényezővel (U-érték) jellemezhetjük.
A hőveszteség mértékegysége: W/K. A felület nagyságát (m²) és a hőátbocsátási tényező (U) értékét (W/m²K) összeszorozva kapjuk meg.
Azt mutatja meg, hogy a szigetelő közeg egy négyzetméterén, egységnyi idő alatt mennyi hőenergia távozik, ha a külső és a belső oldal hőmérséklete között egy Celsius-fok a különbség. Például ha U=1W/m2K, akkor az azt jelenti, hogy a két különböző hőmérsékletű közeget elválasztó szigetelőfelület minden egyes négyzetméterén másodpercenként 1 Joule hő távozik (értelemszerűen a hidegebb közeg felé), amennyiben a két közeg hőmérsékletének a különbsége 1 °C.
A hőveszteség mértéke egyenesen arányos tehát a szigetelőfelület méretével, és a külső és belő hőmérséklet közötti különbséggel.
Mivel a nyílászáró szerkezetek több elemből, ill. anyagból épülnek össze, ezért érdemes két részre bontani a hőszigetelési jellemzőket:
Tok-, ill. szárnyszerkezet U-értéke, jele: Uf (f = frame - keret)
Üveg-, ill. panelszerkezet U-értéke, jele: Ug (g = glass - üveg)
 

Mivel a hőátbocsátási tényező egységnyi felületre határozza meg az átáramlott hőmennyiséget (mértékegysége: W/m2k), ezért területileg súlyozottan kell figyelembe vennünk a tok/szárny és üveg/panel U-értékét. Ennek a jele Uw (Uf és Ug átlaga) Tehát hőszigetelés szempontjából fontosabb a beleépített üveg- vagy panelszerkezet hőszigetelése, mint a tok/szárny hasonló értéke - mivel nagyobb területet foglalnak el. Ez nem jelenti azt, hogy a tok vagy a szárny hőszigetelése elhanyagolandó - műanyag rendszereknél találhatunk olyan típust is, ahol a tok és a szárny U értéke kisebb, mint 1 W/m2k. Korszerűnek nevezhetjük azt a nyílászárót, ahol a Uw<3 W/m2k.

Hangszigetelés

A városias életmóddal együtt jár a lakókörnyezet fokozott zajterhelése, ami az általános közérzetre és az egészségre is ártalmas. Mivel a hang rezgések útján terjed tovább, megállítása és csökkentése nem könnyű feladat. Csodákat nem várhatunk az nyílászáró-szerkezetektől sem, a zajszint megfelelő szintre csökkentése viszont, az adott helyiség komfortfokozatát, illetve használhatóságát nagymértékben javíthatja. A nyílászárók hanggátlása a korszerű, többrétegű üvegszerkezetek megjelenésével nyert létjogosultságot.
A hőszigetelésnél említett súlyozott értékelés itt is érvényes némi kiegészítéssel: csak akkor lehet jó hanggátlási értéket elérni, ha mind a tokszerkezet, mind az üvegszerkezet önmagában is megfelelő kialakítású. Az üvegszerkezeteknél ezt különböző üvegvastagságok, illetve nagy sűrűségű nemesgázok alkalmazásával szokták elérni, tok-, és szárnyszerkezeteknél a többszintű ütközőtömítésekkel és többpontos zárással lehet megoldani.
 

Légzárás

A többszintű ütköző-, és lengőtömítéssel ellátott ablakok légáteresztése rendkívül alacsony, akár 0,1 m3/h érték is lehet. Ez azt jelenti, hogy bezárt állapotban gyakorlatilag légmentes zárást is el lehet érni, így megszűnik a régi faablakokra jellemző - főleg télen kellemetlen - hatás, amikor a réseken befúj a szél, és mozog a függöny. Hőszigetelés szempontjából ez rendkívül kedvező, viszont egy másik problémát is felvet, amire a gyártók az utóbbi időkben kezdtek felfigyelni.
A természetes légcsere hiánya miatt a helyiség levegőjében a páratartalom annyira feldúsulhat, hogy a víz kicsapódhat a hidegebb felületeken. Ezt megelőzendő, különböző szellőző nyílásokat lehet beépíteni a tokszerkezetbe (tokszellőző, ill. résszellőző), vagy bizonyos típusoknál a vasalat biztosít lehetőséget a szárny 0.5-1 cm-es nyitva tartására.
 

Merevség, szilárdság

A hőszigetelő üvegek elterjedésével megnőtt a nyílászárókkal szembeni merevségi, szilárdsági követelmény is. A nagyméretű, esetleg többrétegű ragasztott üvegek miatt, főleg a műanyag rendszerekben bevált megoldás az acél merevítő profilok alkalmazása. A fém anyagú nyílászárók szilárdsági tulajdonságai kedvezőbbek, ezért általában karcsúbb megjelenésű szerkezetek építhetők belőlük.
 

Nyitásirányok

Korszerű a bukó-nyíló ablak, ritkábban fordul elő kizárólag nyíló, vagy kizárólag bukó ablakszárny. Nagyon fontos napjainkban a hagyományos középfelnyíló ablak. Ez kétszárnyas ablak, középső tokosztás nélkül. Számos régi épület felújításakor ez stílushoz illő megoldás.
A változatos bejárati ajtó és erkélyajtó megoldások a külső és belső terek elválasztását és egymásba nyitását teszik lehetővé. Toló-bukó erkélyajtók nagy felületek nyitását és zárását biztosítja, melyek jól alkalmazhatóak, medencék, télikertek valamint teraszok kialakításánál.